Hamarosan újra megnyílnak az M3 metróvonal déli szakaszának állomásai és másfél év után megújult környezet, modern anyagok, formák, színek várják az utazóközönséget. A belső építészeti terveket generáltervezőként a Paragram Stúdió Kft. jegyzi, az egyes állomásokon pedig külön építészirodák dolgoztak. Bár a rekonstrukció 75 százaléka a színfalak mögött zajlik, a metrófelújítás megítélése mégis a közönség számára látható 25 százalékon múlik. A látványtervek alapján már most ismerkedhetünk az állomások jövőbeni arculatával, azonban ahhoz, hogy megértsük a terek üzenetét, a tervezők inspirációját hívjuk segítségül.
A déli szakasz építészeti koncepciója
A Népliget – Kőbánya-Kispest közötti vonalszakasz 1975-1980 között készült, sajátos építészeti nyelvezetének fő motívuma a nagy, egyszínű felületek, melyben az ülőbútorok, mint szép, színes inzertek szerepelnek, valamint a szürke lamellás álmennyezet, ami egységbe foglalja a hosszú peronokat. Az eredeti koncepció újragondolása és modern köntösbe bújtatása az említett gesztusok mentén történt, maradtak a nagy egybefüggő felületek és a képlet-szerűen kezelt térformálás. Az ikonikus műanyag ülőfelületek egyedi tervezésű finombeton bútorcsaládban születnek újjá. A karakteres, variálható elemek formavilága az állomások tereihez igazodik, persze a design mellett hangsúlyt kapott az ergonómia is.
Népliget
A tervezés kiindulópontját kezdetektől a Ferencvárosi Torna Club stadionja és a sas szobor megfogalmazása jelentette. Az aluljáró markáns zöld színű felületeihez, a peron burkolatain a Stadion és a szobor szín- és formavilágát alakították belsőépítészeti elemmé. A fémes megjelenésű struktúrát követték, hiszen alapvetően a Torna Club sportpályáján is a szürke árnyalatok dominálnak, a falburkolat geometrikus kialakítása pedig a madárszárnyak szerkezetét mintázza. Az állomás belső térkialakítása szimbólumokkal kíván a Ferencvárosi Torna Club megjelenésére reflektálni.
Ecseri út
Talán ezen az állomáson lesz leglátványosabb a változás. Alapvetően az eredeti utastér is kilógott a sorból, mint egy kakukktojás. A tervezők nem színekkel vagy felületekkel válaszoltak az „új kor” kihívásaira, hanem nagy formai gesztusokkal hagyták élni az eredeti tervezők által előkészített hatást. Itt nincs aluljáró, a bejárat a peron közepére nyílik, a felszín könnyed világosságából berobbanunk a földalatti térbe. Az ébredés élmény drámaiságát fogalmazták meg a tervezők építészetileg. A sötét kapuk hosszan elnyúló padokká alakulnak, ahol megpihenhetünk, a világos falak, padló és mennyezet pedig egy letisztult, kellemes érzetet keltő térré szelídül.
Pöttyös utca
Tiszteletadás a múltnak. A modernizálás szinte rekonstrukciós jellegű. A karakteres sárga szín olyan jól működött az utastérben, hogy átmentették a jövőbe, új elemként a bejáratoknál szűrke tónusú kismozaikok jelennek meg, melyek az egyszínű felületet keretezik. Persze az új bútorok, a tiszta felületek XXI. századi külsőt kölcsönöznek az állomásnak. A legszembetűnőbb változás, hogy a felszíni épület átalakul, de a végeredmény itt hasonlít leginkább a kiinduló állapothoz.
Határ út
A metróállomás térszerkezete eltér a másik három utasforgalmi tértől, hiszen az aluljáró irányából egy galériára érkezünk, ami a középső vágányok feletti térforma fontos eleme. A korábban nyitott rész, üvegfelületet kap, ami nemcsak dekorációként szolgál, tűzvédelmi funkciót is ellát. A peron kékje visszatér, igaz más árnyalatban, de harmonizálva a már megszokott fekete padlóval és az átírt, trapézformába tört lamellás mennyezettel. A kék oldalfal és az üvegfal egységét, grafikusok által kidolgozott különös rajzolat teszi izgalmassá. A pókhálóra emlékeztető mintázatot élénk, a pipacs mező vöröses árnyalatát idéző minták törik meg. Kiben milyen asszociációt keltenek a játékos motívumok? Idővel kiderül. A valódi megfejtés egy matematikai képletben rejtőzik.
Írta: Vincze Júlia
