A földalatti gyorsvasút megjelenése Budapesten
Kisföldalatti
A kisföldalatti Európa első föld alatti vasútja, és a legrövidebb idő alatt megépített metró a világon, hiszen kevesebb, mint két év alatt készült el, 1896. május 2-án nyílt meg a nagyközönség előtt.
Az ezredforduló előtt hat évvel, 1894-ben Budapest nagy ünnepségsorozatot és kiállítást szervezett a Városligetben. Egyre nyomasztóbb problémává vált, hogyan jutassák el a látogatókat a helyszínre az Andrássy úton keresztül, ahol a város tehetős polgárai éltek. A Budapesti Közúti Vaspálya Társulat földalatti vasút építését kezdeményezte. A társaság azzal a feltétellel kapott támogatást, hogy a millenáris ünnepségekre el kell készülnie az új vasútnak, illetve „esztétikai szempontból különös figyelmet kell fordítani az állomások díszítésére”. A bizalomért cserébe megígérték, hogy a létező legkorszerűbb földalatti vasutat építik meg, amely Budapest világvárosi hírnevét is növelni fogja. A határidő betartása érdekében a belügyminiszter még a vasárnapi munkanapot is engedélyezte. Az alagút építésénél a legkorszerűbb építési technológiát alkalmazták. A felszíni vonalszakasz feletti átjárók voltak az első vasbeton hidak Magyarországon. Az épületek tetejét bádoggal, oldalát Zsolnay-majolikalapokkal fedték. A szegecselt vasoszlopokat öntöttvas oszlopfők díszítették. Az utasszállító kocsik belsejét faburkolat borította, és faléces ülések sorakoztak a két oldalán.
Metrók
„Budapesten földalatti gyorsvasúti hálózatot kell építeni. A földalatti hálózat két átlós: kelet-nyugati és észak-déli, és ezeket összefogó körgyűrűs fővonalból álljon…”
Részlet a Minisztertanács 1950. szeptember 17-én kelt 2018/1950. számú határozatából, amely a metróépítésről rendelkezett.
M2-es (kelet-nyugati) metróvonal
A kelet-nyugati, azaz a kettes metróvonal építése 1950-ben el is kezdődött az épülő Népstadion és Déli pályaudvar között 8 állomással, 7,8 km hosszan, de 1954. február 12-én a 521/9/1954. számú határozat értelmében le kellett állítani az építkezést. Ekkora már elkészült a vonal alagútjainak és mélyépítésű műtárgyainak 40 %-a, két magyar (Ganz) gyártmányú motorkocsi és egy prototípus mozgólépcső. A leállítást követő 10 év alatt csupán állagmegóvási munkálatokat végeztek. A továbbépítés gazdasági programját a Minisztertanács 1963. november 14-én hozott 3428/1963. számú határozata hagyta jóvá, továbbá rendelkezett az észak-déli metróvonal beruházási programjának elkészítéséről is. A kettes vonalon a keleti végállomás az Örs vezér térre helyeződött át, az utazási igények növekedése miatt, és az Astoria csomópontban is szerepelt az állomásépítés terve. A Pillangó utcai megálló építéséről csak 1966-ban határoztak, így alakult ki a ma is működő vonal 11 állomással 10,5 km hosszan. Az üzemszerű forgalom a vonal első, Örs vezér tér – Deák tér közötti szakaszán 1970. április 3-án indult, a vonal teljes hosszán pedig 1972. december 23. óta közlekedik a kettes metró.
M3-as (észak-déli) metróvonal
Az észak-déli, pontosabban észak-délkeleti, a mai elnevezéssel élve 3-as vonal beruházási programjának tervdokumentációja 1966-ban készült el, nyomvonalként Újpest István tér és Kispest Vörös Csillag Traktorgyár közötti összeköttetés szerepelt. Végül a déli végállomást Kispest Határ útra módosították, a megépítés határidejét 1985 végére tűzték ki, 19 állomással és 14,8 km hosszal számoltak. A beruházást 1968-ban hagyták jóvá, az építés 1970-ben kezdődött és megszakítás nélkül 1990 végéig tartott. Időközben a déli végállomás ismét módosult, így Kőbánya-Kispest lett a végállomás, építési hossza pedig elérte a 17,3 km-t.
M4-es (Dél-Buda – Rákospalota) metróvonal
A negyedik metróvonal építésének ötlete 1972-ben merült fel, a Budapest és környéke Közlekedésfejlesztési Terve szerint Budafokot kötötte volna össze az Astoriával a Kálvin tér érintésével. 1976-ban határoztak a vonal építéséről, a munkálatok kezdetét 1978-ra tűzték ki. A beruházást elhalasztották. A Fővárosi Közgyűlés 1991. május 16-án döntött a nyomvonal pontos meghatározásáról a tenderkiíráshoz szükséges dokumentációk elkészítéséről. A megvalósíthatósági tanulmány 1996-ban készült el, majd kormányzati vezetéssel elkezdődtek a hiteltárgyalások az Európai Beruházási Bankkal (EIB) a projekt finanszírozásáról. 1998. november 3-án a Kormány bejelentette, hogy nem kíván részt venni a metróépítésben. Végül 2003. május 14-én megállapodás született a Kormány és a Főváros között a négyes metróvonal megépítéséről a Kelenföldi pályaudvar és a Keleti pályaudvar között. A metró alapkövét 2006. március 27-én rakták le az Etele téren. Az utasforgalom 2014. március 28-án indult el a zöld metró vonalán, amely 7,4 km-en 10 állomással rendelkezik.
